Mit rejt a fokhagyma világnapja?

Talán sokakat meglep, hogy a fokhagymának is van világnapja. Pedig minden év április 19-én a fokhagymára a világ egy kicsit jobban odafigyel, mint az év egyéb napjain. A fokhagyma latin neve Allium sativum és a hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozik. Jellegzetes szaga, jól ismert gerezdjei, csípős íze mellett, leginkább értékes vegyületeiben rejlik a fokhagyma titka. Évezredes felhasználása az ókori egyiptomi, római és görög időkre nyúlik vissza, így számtalan, gyógyító tulajdonság látott napvilágot a fokhagymával kapcsolatban, amelyek között bőven akadnak tévhitek is. Hazánkban is előszeretettel termesztik, elsősorban az alföldi régiókban, továbbá a hazai gasztronómia, a herbáriák és a gyógyszertárak palettáján is megtalálható.

Miért is olyan különleges és mi teszi ilyen fontossá a növényt?

A természetben a kén és vegyületei fontos bioaktív szerepet töltenek be. A fokhagyma esetén, főbb tartalomanyagainak szerves részét kénvegyületek alkotják (alliin, allicin, ajoén, szulfidok). Vitaminok (A, B1, B2, C), kedvező biológiai hatású peptidek és flavonoidok is megtalálhatók a növényben, amelyek szintén tartalmazhatnak ként. A jellegzetes – de sokak számára kellemetlen – szagért többek között az allicin vegyület a felelős, amely fokhagymát ért fizikai/mechanikus sérülés következtében felszabaduló alliináz enzim hatására képződik.

A fokhagymából készült étrend-kiegészítő termékek vizes, vizes-alkoholos, alkoholos, illetve olajos kivonatot tartalmazhatnak. A növény desztillált illóolaját alkalmazzák a gyógyászatban, de nyersen fogyasztva is kifejti jótékony hatásait. Mind a mai napig, a hivatalos gyógyszerkincs része a fokhagymapor Allii sativi bulbi pulvis néven. A fokhagyma vizes kivonatának felhasználásához kapcsolódóan megfigyeltek már a baktérium-, gomba- és vírusellenes hatását, laboratóriumi körülmények között. A növény jótékony vegyületei a szervezetbe kerülve támogatják szív- és érrendszer élettani folyamatait, hozzájárulnak a vérnyomás csökkentéséhez, mindemellett kedvezően hatnak a koleszterin- és lipidanyagcserére, továbbá preventív jellegűek, érelmeszesedés, agyvérzés és szívinfarktus esetén. Kevés mellékhatás köthető a fokhagyma alkalmazásához, leginkább a kellemetlen testszagot és leheletet érdemes kiemelni, de előfordulhat gyomorégés és hasmenés is.

Ellenőrzött és dokumentált keretek között, klinikai vizsgálatok szolgáltatják az egyik legmegbízhatóbb információt a társadalom számára, valamely készítmény, növény jótékony hatásaival kapcsolatban. Bizakodásra ad okot, hogy a fokhagyma kivonatát és porrá őrölt formáját is vizsgálták már ilyen körülmények között. Az eredmények értékelését az illetékes hatóságok végzik, ezáltal a népi gyógyászatban tett megfigyelések megfelelő alapokra kerülhetnek. A tanulmányok zömében a fokhagyma véradásgátló, antihiperlipidémiás és a gyulladásos paraméterekre gyakorolt hatását vizsgálták. A vizsgálati alanyok fokhagymaport vagy fokhagyma-kivonatot kaptak a placebocsoport tagjaival szemben. Az elvégzett diagnosztikai vizsgálatok során angiográfiás módszerrel ellenőrizték a fokhagymának, a szívkoszorúerekben és a nyaki artériákban (carotisokban) már lerakódott plakkokra gyakorolt hatását. A vérlemezkék aggregációjának vizsgálatával a vérrögképződés megelőzésében kifejtett hatásait figyelték meg. Továbbá vizsgálták a fokhagyma lipidszint-csökkentő folyamatait a vér lipidszintjeinek (HDL-, LDL-, TG-, Apo-szintek) meghatározásával.

 

A klinikai vizsgálatok eredményeit összegző és értékelő metaanalízisek is foglalkoztak a fokhagymával. Az elemzések során a korábbiakban említettek mellett (koleszterinszint-csökkentés, véralvadásgátlás) kimutatták, hogy a fokhagyma csökkenti a gyomor- és vastagbéldaganat kialakulásának veszélyét. Immunrendszer erősítő tulajdonságát is megfigyelték már, amely komplex folyamatként játszódik le a szervezetben.

A fokhagyma a számok nyelvén is rejteget érdekességeket. A fokhagyma ajánlott napi beviteli dózisa szárított fokhagymaporra számolva 900–1400 mg, emellett 1-2 g gumóból készíthető vizes-alkoholos kivonat megfázás kiegészítő kezelésére. 2019-ben Magyarországon valamivel több mint 7000 tonna fokhagymát takaríthattak be a gazdálkodók, amely szintén mutatja jelentőségét. Gyógyhatásának és kevés mellékhatásának köszönhetően, előkelő helyet foglal el a legnépszerűbb étrend-kiegészítők listáján napjainkban is.

PhD hallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

1 cikk

Top