Poliszacharidok

gum-tragacanth-220340_960_720

A poliszacharidok a szénhidrátok csoportjába tartozó cukorvegyületek. De mik is azok a szénhidrátok? Ezek elsődleges anyagcseretermékek, ami azt jelenti, hogy közvetlenül befolyásolják a növények életműködését. Ezeket a növény nagy mennyiségben termeli. Ide tartoznak a szénhidrátok mellett a fehérjék, zsírok, olajok, aminosavak. Megkülönböztetünk másodlagos anyagcseretermékeket is, amiket a növény csak nagyon kis mennyiségben termel, nagyon változatos hatású vegyületek, azonban a növény életműködésére közvetlenül nem hatnak. Ilyen vegyületek a flavonoidok, növényi szteroidok, alkaloidok, terpenoidok.

Szénhidrátok

A szénhidrátok többértékű alkoholok oxidációs termékei. Igen sokféle szerepet töltenek be a növények életében:

  • közvetlen energiaforrások (cukrok)
  • tartalék energiaforrások (keményítő)
  • vázalkotók (cellulóz)
  • egyéb biológiai anyagok felépítésében vesznek részt.

A szénhidrátokat szerkezetük szerint is csoportosíthatjuk, lehetnek mono-, oligo- és poliszacharidok.

A monoszacharidok egyszerű cukorvegyületek. Édes ízű, kristályos vegyületek, vízben jól oldódnak. Legismertebb képviselőik a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). A növények és az ember számára egyaránt energiaforrásként szolgálnak. A legnagyobb szőlőcukor felhasználó szervünk az agyunk.

Az oligoszacharidok 2-8 egyszerű cukor kapcsolódásával jönnek létre. Egyik legismertebb képviselőjük a tejcukor. Ezek az anyagok hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az egyszerű cukrok: édes ízűek és vízben oldódnak.

A poliszacharidok több száz, vagy akár több ezer cukoregységből állnak. Nem oldódnak vízben és édes ízzel sem rendelkeznek. Többnyire fehér-sárgásfehér színű, vízben rosszul vagy egyáltalán nem oldódó anyagok. Változatos tulajdonságú és funkciójú vegyületek tartoznak ebbe a csoportba. Poliszacharid típusú vegyületek a keményítők, a cellulóz, a vatta, a nyálkák és a mézgák is.

Keményítő

A keményítő a növények tartalék tápanyaga. Hideg vízben nem, csak meleg vízben oldódik. Ezen anyagok az emberek számára is szolgálhatnak energiaforrásként. Emésztés során az amiláz nevű enzimünk (amit a nyálban is megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a hasnyálmirigy termel) maltózra bontja. Az élelmiszeriparban tápszerek előállítására, a gyógyszeriparban kapszulák, tabletták töltőanyagaként, hintőporok alkotójaként kerül felhasználásra.

Magas keményítőtartalmú növény: burgonya, búza, kukorica, rizs.

Cellulóz

A legelterjedtebb szerves anyag a cellulóz. A vízben oldhatatlan anyag a növények vázalkotójaként a növényi sejtek falának felépítésében játszanak szerepet. A legnagyobb cellulóz felhasználó ipar a papíripar. A gyógyszeriparban tabletták, granulátumok előállításánál használják, mint szétesést elősegítő segédanyag.

IMG_20171121_125333

A vatta 90%-ban cellulózból épül fel és a gyapot (Gossypium hisrutum) maghéjszőréből készítik zsírtalanítás, fehérítés és mosás útján. Nagy nedvszívó hatású, ezért kötözőanyagként használatos. Préselve kerül forgalomba előzetes sterilezés után, vagy anélkül.

 

Nyálkák

A nyálkák nagy molekulasúlyú poliszacharidok, sok vizet képesek felvenni, duzzadnak. Nagy viszkozitású oldatokat, úgynevezett hidrogéleket képeznek.

Gyógyászati alkalmazásuk azon alapul, hogy rosszul szívódnak fel a bélrendszerből. Éppen ezért ott vizet vesznek fel, megduzzadnak, ezáltal növelik a béltartalmat, ami miatt nyomást fejtenek ki a bélfalra, és így kialakul a székelési reflex. Emiatt jól alkalmazhatók székrekedés kezelésére. Ilyen célra alkalmazható a nagy nyálkatartalmú lenmag is. Azonban figyelni kell a sok folyadékbevitelre, mert ha kevés folyadékot fogyasztunk, éppen az ellenkezőjét érjük el a várt hatásnak. A nagy nyálkatartalmú növények a bélrendszerben található folyadék megkötésével székrekedést okozhatnak.

A nyálkák külsőlegesen is alkalmazhatóak, mivel bevonatot képeznek. Nyugtatják és hűsítik a bőrt, ezért akár égési sérülések esetén is felhasználhatók. Például a lenmagot gézlapba csomagolva hideg vagy meleg vízben áztatjuk, majd a képződő nyálkát kicsavarjuk és felvisszük az érintett területre, amit gézlappal lefedünk. Figyeljünk arra, hogy a fenti kezelés nyílt seben nem alkalmazható! Torokgyulladás esetén gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító hatásúak, mivel bevonatot képeznek a nyálkahártyán, csökkentik az irritációt. Gyógyszertárban általában komplex növényi (pl. lándzsás útifűt vagy izlandi zuzmót tartalmazó) készítményekben találkozunk velük.

Mézgák

A növények kérgén sebzés hatására felszínre kerülő, üvegesre szilárduló, barnás-sárgás színű anyagok a mézgák. A nyálkákhoz hasonlóan vízzel nagy belső súrlódású hidrogéleket képeznek. Ami megkülönbözteti őket a nyálkáktól az az, hogy az oldatuk ragacsos. Az élelmiszeriparban a tragakantát (ld. kiemelt kép) és az akácia mézgát sűrítőként, a vörösmoszatokból nyerhető agart mikrobiológiai táptalajként használják.

IMG_20171121_115626

doktorandusz
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

1 cikk

Cimkék
Top