Orvosi somkóró

Melilotus_officinalis_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-093

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó orvosi somkóró (Melilotus officinalis) egész Európában elterjedt lágyszárú növény. Meszes talajon szántókon, legelőkön és az utak mentén is gyakran előfordul. Fél-egy méter magas, egynyári vagy áttelelő kétnyári növény. Az áttelelő somkóró az első évben csak főszárat növeszt, amelyen nagyszámban alakulnak ki szárrügyek, ezekből egyenlő értékű szár fejlődik a következő évben. Júniustól augusztusig virágzik, virágai megnyúlt füzérekbe rendeződnek, sziromlevelei sárgák. Hüvelytermése sárgásbarna színű és tojásdad alakú. Hármasan összetett, rövidnyelű lomblevelek jellemzik.

Virágzáskor gyűjtött hajtását évezredek óta használják. A növény gyógyhatását Hippokratész és Plinius is megörökítette. A népi orvoslásban számos céllal alkalmazták, többek közt teaként fogyasztva vizelethajtó szerként és sárgaság kezelésére, külsőleg borogatásként visszérgyulladások és fekélyek esetén használták. Kumarintartalma miatt illatosító, pácoló alapanyagok előállítására is alkalmas, gyakran felhasználják sörök, sajtok és gyomorkeserűk ízesítésére is.

melilotus-officinalis-848656_960_720Jellegzetes tartalomanyagai a melilotozidból képződő kumarinok (kumarin, melilotol, melilotin) és a hidroxikumarin-származékok (szkopoletin, umbelliferon). További jellemző vegyületei a flavonoidok (kempferol, kvercetin) és a triterpén-szaponinok (melilotigenin).

Az orvosi somkóró vénás gyulladásokra történő népi gyógyászati felhasználását in vitro tesztek, in vivo kísérletek és klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Állatkísérletek igazolták a kivonat gyulladás- és ödémacsökkentő hatását. Somkóró kivonatot tartalmazó készítményekkel végzett kezelések csökkentették az alsó végtagi ödéma mértékét és megszüntették a nehézláb-érzést. Kijelenthető tehát, hogy az orvosi somkóró vénás elégtelenség és visszeres bántalmakkal járó állapotok esetén történő alkalmazása tudományosan megalapozott. A somkórókészítmények használata balesetekből származó ödémák és duzzanatok kezelésére is ajánlott. Ügyelni kell azonban arra, hogy a külsőlegesen alkalmazott készítmények kumarin tartalma ne haladja meg a grammonkénti 3-5 mg-ot. Belsőleges használat esetén mellékhatásként fejfájás jelentkezhet. Helytelen tárolás során a növényben található egyik vegyületből (melilotsav) véralvadásgátló hatású dikumarol-származékok képződhetnek, azonban ennek lehetősége gyári készítmények esetén kizárható. A somkóróban található természetes anyagok és a bomlásuk során keletkező termékek sem rendelkeznek fényérzékenyítő vagy májkárosító hatással, így alkalmazásuk biztonságos.

Tudományos segédmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

12 cikk

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top