Mire figyeljünk, ha grapefruitot eszünk?

Az elmúlt évek során egyre népszerűbbé vált a természetes eredetű anyagokat, gyógynövényeket tartalmazó termékek alkalmazása, valamint az egészséges életmód követése, azonban fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy olykor a gyógynövények és élelmiszerek is képesek befolyásolni az általunk szedett gyógyszerek hatását. Bizonyos növények csökkenthetik vagy növelhetik az alkalmazott gyógyszerek várható aktivitását, amelyek a terápia hatástalanságához vagy a nemkívánt mellékhatások megjelenéséhez vezethetnek.

A grapefruit az egyik legjelentősebb gyógyszerhatást befolyásoló élelmiszer. A grapefruit (Citrus paradisi Macfadyen) a Karib-tenger térségéből származó növény, melyet több trópusi és mediterrán éghajlatú területen is termesztenek. A gyümölcstermése nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, illetve flavonoidokat. Ezen vegyületek mellett jelentős mennyiségben vannak jelen a furokumarinok és a limonoidok.

A gyümölcs húsát és levét antioxidáns tartalma miatt lehet kedvező fogyasztani, azonban a köztudatban inkább a grapefruitmag kivonata ismert. Jelenleg a grapefruitmag kivonatából készült cseppeket megtalálhatjuk a gyógyszertárak és a gyógynövényboltok polcain, mivel igen népszerűek az étrend-kiegészítők körében, amit annak köszönhetnek, hogy számos gyógyhatást tulajdonítanak nekik. Főként különböző fertőzések ellen és immunrendszererősítő hatású kivonatként reklámozzák. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy jelenleg nincs megfelelő tudományos bizonyíték arra, hogy a mag kivonatának baktérium-, gomba vagy vírusellenes hatása lenne az emberi fogyasztás során. A grapefruitmag bizonyos kivonatának antibakteriális hatása in vitro körülmények között egyes baktériumtörzseken bizonyított, azonban erről humán vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre. Egy nigériai tanulmányban megvizsgálták a mag antibakteriális hatását, azonban azt csupán négy emberen tesztelték, így a tudományos eredmény megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. Az elmúlt évek során végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ezen termékek mikroorganizmus-ellenes hatása a fertőtlenítő szerrel való hamisításának köszönhető. Ebből kifolyólag a grapefruit magjának kivonatát tartalmazó készítmények alkalmazása nem javasolt.

Ezzel szemben a grapefruit gyümölcsnek és az abból nyerhető gyümölcslének klinikailag bizonyított kölcsönhatása igazolt a gyógyszerekre. A grapefruit hatását 1989-ben véletlenül fedezték fel, amikor a felodipint (vérnyomáscsökkentő) alkohollal vizsgálták. A grapefruitot az alkohol ízének elfedésére használták, azonban a felodipin plazmakoncentrációja többszörösen magasabb értéket mutatott a vártnál. Ezután kezdték el felderíteni a folyamat biokémiai hátterét.

A gyógyszerek hatásának megszűnéséhez a hatóanyagnak át kell alakulnia az emberi szervezetben. A legfontosabb folyamatot a lebontó (metabolizáló) enzimek végzik, melyeknek tagjai az úgynevezett citokróm P450 3A4 (CYP3A4) enzimek. A CYP3A4 a gyógyszerek közel 50%-nak a lebomlásában részt vesz. Ezek az enzimek a vékony és vastagbélben, valamint a májban találhatók meg. A grapefruitlé megbénítja a CYP3A4 enzimeket, aminek következtében az enzim nem tudja lebontani a gyógyszer hatóanyagot, így a hatóanyag magasabb mennyisége kerül a vérkeringésbe, ami a szervezetben megemelkedett plazmakoncentrációt eredményez a szervezetben, emiatt a mellékhatások mértéke is felerősödhet. Ezen kívül a grapefruitlé transzporter proteineket is képes gátolni, így vannak olyan hatóanyagok (fexofenadin), amelyek emiatt nem képesek felszívódni a bélben, így a hatás sem alakul ki.

Az enzimbénítás hátterében a furokumarinok állnak, melyek szintén a CYP3A4 enzimrendszeren metabolizálódnak. A furokumarinok visszafordíthatatlanul, irreverzibilisen kötődnek a belekben lévő enzimekhez, inaktiválják azokat, így azok nem képesek ellátni a funkciójukat. A hatás addig tart, amíg új enzimek képződnek a szervezetben. Ez a folyamat körülbelül egy napot vesz igénybe, azonban a teljes regenerációhoz három nap szükséges, viszont ez egyénenként eltérő lehet.

Ha például nagy mennyiségű grapefruitlé mellett veszünk be koleszterinszintcsökkentő atorvasztatin vagy szimvasztatin tartalmú készítményt, akkor a mellékhatások felerősödnek, növekszik a máj és az izmok károsodásának esélye, és ennek következtében veseelégtelenség alakulhat ki. Bizonyos fogamzásgátló hatóanyagok (etinilösztradiol) is kölcsönhatásba lépnek a grapefruitlével, ennek hatására megemelkedhet a vénás trombózis gyakorisága.

Számos, jelenlegi ismereteink szerint több, mint 85 hatóanyag vérben mért koncentrációja valószínűsíthetően vagy bizonyítottan növekszik, ha egyidejűleg grapefruitot is fogyasztunk. Érdemes megjegyeznünk, hogy a gyógyszerekkel való kölcsönhatás a grapefruit esetében egy hatóanyag specifikus folyamat és nem osztályspecifikus (nem minden azonos hatású gyógyszer esetén alakul ki). Számos gyakran alkalmazott gyógyszer is idetartozik, mint például a verapamil (vérnyomáscsökkentő), atorvasztatin, szimvasztatin (koleszterinszintcsökkentők), kolhicin (köszvényellenes szer), etinilösztradiol (fogamzásgátló), nifedipin (vérnyomáscsökkentő), fexofenadin (antihisztamin).

Mivel a furokumarinokat a grapefruit minden formája tartalmazza (egész gyümölcs, gyümölcslé, fagyasztott koncentrátum), így mindegyiknek fogyasztása esetén van esély arra, hogy megbénítsák a CYP3A4 enzimrendszert. Már egy egész grapefruit vagy 200 ml grapefruitlé elegendő ahhoz, hogy a plazmában klinikailag jelentős hatóanyag koncentráció emelkedés történjen és ezzel együtt a mellékhatások gyakorisága is megemelkedjen.

Más gyümölcsök, mint a sevillai narancs (a narancslekvár gyakori eleme), a pomelo, a tangelo és a lime, illetve a zöldségek közül a paszternák és a zeller szintén tartalmaznak furokumarin származékokat. Viszont a furokumarinok különösen a grapefruitlében, illetve a friss grapefruitban koncentrálódnak nagy mennyiségben. Az édes narancs, mint a navel vagy valencia, nem tartalmaznak furokumarinokat, így azok nem lépnek interakcióba az enzimmel. Amennyiben a grapefruitléből eltávolítjuk a furanokumarinokat, az enzimgátló hatás nem alakul ki.

Van arra is példa, hogy egy növény fogyasztása csökkenti a hatóanyagok koncentrációját a vérben.

Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére világszerte egyre gyakrabban használják a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) kivonatokat tartalmazó készítmények. Az orbáncfű – a grapefruithoz hasonlóan – szintén képes befolyásolni a szervezetünkben lévő enzimeket. Míg a grapefruit főként a bélrendszerben lévő CYP3A4 enzimeket befolyásolja, addig az orbáncfű elsősorban a máj enzimeire gyakorol ellentétes hatást. A növény főként Közép-Európában fordul elő, de évszázadok óta használják Ázsiában antidepresszánsként. Az orbáncfű naftodiantronokat, flavanoidokat és florogucin-származékokat tartalmaz, mely utóbbi vegyületek közé tartozik a hiperforin is. A benne lévő hiperforin – az antidepresszáns hatása mellett – képes dózisfüggő módon fokozni a CYP450 enzimrendszer számos tagjának működését, illetve a P-glikoprotein transzportert a vékonybélben, így számos gyógyszernek a lebontását meggyorsítja, ami az orbáncfűvel egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek esetében hatáscsökkenést eredményez. Ilyen gyógyszerek például egyes orális fogamzásgátlók, melyek egyidejű alkalmazása esetén a teherbeesés elkerülése végett kiegészítő fogamzásgátlást javasolt alkalmazni. De bizonyos görcsoldók, antidepresszánsok, koleszterinszintcsökkentők, immunszupresszánsok vagy akár az antivirális szerek (HIV) esetében is fokozott körültekintéssel kell eljárni. Annak ellenére, hogy számos gyógyszerrel kölcsönhatásba léphet az orbáncfű kivonat, termékei a világ több országában vény nélkül hozzáférhetők, köztük Magyarországon is.

A grapefruit és orbáncfű példája erősíti azt, hogy az általánosan vélt egészséges élelmiszerek, étrend-kiegészítők és gyógynövények is rejthetnek veszélyt magukban bizonyos gyógyszerek alkalmazása mellett. Mindenképpen beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével, illetve olvassa el a betegtájékoztatót, megbizonyosodva arról, hogy az Ön által szedett gyógyszerek kockázatot jelentenek-e a grapefruit, orbáncfű vagy egyéb más természetes anyagok használata során!

gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar

4 cikk

Top