Mi micsoda? – Alkaloidok

Cikkünkben egy érdekes és az ember számára is rendkívül értékes anyagcsoport: az alkaloidok kerülnek röviden bemutatásra. Sokan tévesen minden növényi eredetű anyagot alkaloidnak vagy esetleg alkaloidának neveznek, ez azonban nem igaz. Az alkaloidok csoportja csak egy azon növényi anyagok közül, amelyeket másodlagos anyagcseretermékeknek hívunk. Az alkaloidok többnyire igen markáns hatású vegyületek, amelyeket a növények kis mennyiségben állítanak elő.

Az alkaloidok bázikus tulajdonsággal bírnak, az elnevezésük is ebből származik (az alkalikus szó bázikust jelent). A vegyületek nitrogén atomot tartalmaznak, bonyolult felépítésűek, és nagy szerkezeti változatosságot mutatnak. Általában magasabb rendű növények állítják elő őket, de ritkán előfordulhatnak más élőlényekben is. Az állatok országán belül például a Japánban őshonos Fugu gömbhal tartalmaz ilyen anyagot, ez a tetrodotoxin, amely erősen mérgező.

Az alkaloidok már az ókorban is ismert anyagok voltak, toxicitásuk miatt az emberek inkább óvakodtak tőlük. A legkorábban izolált alkaloid a morfin volt, amelyet 1805-ben Sertürner, német gyógyszerész nyert ki az ópiumból. Az anyagot Morpheusról, az álom istenéről nevezték el, kábító és euforizáló hatása miatt. A morfint, vagy ismertebb nevén morfiumot ma is alkalmazzák nagyon erős, például daganatos betegségek esetén fellépő fájdalmak csillapítására. Használata azonban veszélyeket is rejt, hiszen könnyen függőséget idézhet elő. Érdekesség, hogy a népszerű kábítószert, a heroint morfinból nyerik félszintetikus átalakításokkal (régen ezt is alkalmazták erős fájdalomcsillapítóként). A morfint tartalmazó ópium ezen kívül kb. 40 féle alkaloidot tartalmaz, amelyek szintén erős élettani hatásokkal rendelkeznek (pl. simaizom-görcsoldó, köhögéscsillapító).

A mérgező hatás általánosságban jellemző az alkaloidokra, a legtöbb közülük jelentős élettani és fiziológiai hatással bír, így esetleges használatuk nagyfokú óvatosságot igényel. Felmerülhet emiatt a kérdés, hogy akkor vajon miért is olyan fontosak a növények számára. Általános szerepük, hogy kártevőkkel szemben védelmet biztosítanak számukra, illetve a lebontási folyamatok végtermékeiként ezeket az anyagokat a növényi szervezet hasznosítani képes. Emberekre a veszélyes hatásukat elsősorban a központi idegrendszeren keresztül tudják kifejteni, de egyéb hatásokkal is rendelkeznek. Például a burgonyafélék családba (Solanaceae) tartozó növények alkaloidjai, úgymint a nadragulyában (kép), a beléndekben és a csattanó maszlagban is megtalálható atropin a vegetatív idegrendszerre fejtenek ki hatást. Az atropin tágítja a pupillát, ezért szemészeti vizsgálatok előtt használják. Ezentúl az atropin és származékai csökkentik a gyomorszekréciót, illetve a simaizmokat is elernyesztik, ezért gyomor-bélrendszeri görcsök esetén is alkalmazhatók.

Az alkaloidok lehetnek illékonyak (pl. feromonok), nagyon ritkán folyékonyak (pl. nikotin), de általában szilárd kristályos anyagok, amelyek önmagukban ritkán, inkább sóképző savakkal (pl. ecetsav, citromsav) alkotott só formájában fordulnak elő a növényekben. Kinyerésükre speciális eljárásokat fejlesztettek ki.

Számos a – növényekből kinyert és esetlegesen átalakított – alkaloid a modern gyógyszerkincs részét képezi. Ilyen például az előzőkben említett morfinon és atropinon túl a kínafából kinyert kinin, amely malária ellenes hatású vegyület, valamint a mák görcsoldó hatású alkaloidja a papaverin. De nem csak gyógyszerekben, hanem több élvezeti cikkben is megtalálhatók az alkaloidok: elég csak a kávéban, teában és kólában is megtalálható koffeinre gondolni.

Borítókép: teaültetvény

gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar

1 cikk

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top