Mi fán teremnek a flavonoidok?

berries

A flavonoidok elsősorban a növényekben előforduló vegyületek. A fenolos szerkezetű, oxigéntartalmú flavonoidok másodlagos anyagcseretermékek, amelyeket az élőlények különböző célból, életük megkönnyítésére, meghosszabbítására állítanak elő. A vegyületcsoport neve a latin ’flavus’ sárga szóból származik, amely arra utal, hogy sok flavonoidnak és flavonoidtartalmú növénynek intenzív, leginkább sárga színe van, éppen ezért a vegyületeket korábban természetes festékként is felhasználták.

Mik azok a másodlagos anyagcseretermékek, és akkor vannak elsődleges anyagcseretermékek is?

A növényekben előforduló anyagokat két nagy csoportra bonthatjuk előfordulásuk és funkciójuk szerint. Az elsődleges anyagcseretermékek (szénhidrátok, aminosavak, fehérjék, zsírok, olajok) minden növényben előfordulnak, és a növények alapvető életfunkcióihoz szükségesek. Ezzel szemben a másodlagos anyagcseretermékek (flavonoidok, alkaloidok, terpenoidok, stb.) előfordulása sokkal specifikusabb és limitáltabb. Ezeket az anyagokat nagyon különböző, de a mi szempontunkból többnyire nagyon alacsony koncentrációban állítják elő a növények.

Miért állítanak elő a növények másodlagos anyagcseretermékeket?

Egyrészt, hogy megvédjék a magukat a különböző stresszhatásoktól, amilyen például a csapadékhiány, fertőzések, túl magas hőmérséklet. Sok növény a keserű ízű anyagaikkal és mérgező hatású vegyületeikkel biztosítja saját túlélését és veszi el az állatok étvágyát. Másik cél a szaporodásukat, elterjedésüket szolgálja, azáltal, hogy odacsalogatják a beporzást végző rovarokat.

Hol fordulnak elő flavonoidok?

vegetables-1736170_960_720A flavonoidok a természetben igen elterjedt vegyületek, napjainkban közel 6000 természetes eredetű flavonoid ismert. Különböző növények szirmából, leveléből, szárából, gyökeréből, terméséből, farészéből és kérgéből is kinyertek már flavonoidokat. Ezen vegyületek közé sorolhatók a virágok és gyümölcsök színét adó antocianin-típusú vegyületek is. Széles körű vizsgálatokkal igazolták, hogy mikroorganizmusokban és algákban nem fordulnak elő flavonoidok, ugyanakkor moszatokból, páfrányokból mutattak már ki ebbe a csoportba tartozó anyagokat. A nyitvatermők flavonoidjai szerkezetileg átmentet képeznek a páfrányokban és a zárvatermőkben előforduló flavonoidok között. A zárvatermő növények különösen gazdagok flavonoidokban. A három leggyakrabban előforduló flavonoid (kempferol, kvercetin, miricetin) a zárvatermők közel 75%-ban megtalálható. A cukormolekulát is tartalmazó, úgynevezett flavonoidglikozidok közül az első helyen a rutin áll, amelyet a vizsgált növények felében ki tudtak mutatni. Napjainkban számos kutatócsoport foglalkozik világszerte flavonoidok természetes forrásokból történő kinyerésével (izolálásával), valamint a flavonoidok különböző szintetikus és félszintetikus származékainak előállításával.

Mi az a félszintézis?

A félszintetikus eljárások során a természetes eredetű kiindulási molekulát laboratóriumi körülmények közt módosítják.

Miért állítják elő a növények a flavonoidokat?

A növényeknek a másodlagos anyagcseretermékek előállításával különleges céljuk van. A flavonoidokat feltételezhetően antioxidáns tulajdonságuk miatt saját szervezetük védelmére termelik. Kutatások igazolták, hogy a flavonoidok védik a növényeket a rövidhullámú fénysugarakkal szemben. Bizonyos flavonoidok kifejezett baktérium-, gomba- vagy rovarellenes hatásukkal járulnak hozzá a növények védelméhez. Bizonyítást nyert továbbá, hogy egyes flavonoidok szabályozzák a növények növekedését.

Milyen hatásokkal rendelkeznek a flavonoidok az emberi szervezetbe juttatva?

lemonSokáig azt hitték, hogy a flavonoidok teljesen hatástalan anyagok. A vegyületek biológiai jelentőségét magyar kutatók, Rusznyák István és Szent-Györgyi Albert ismerték fel először, akik a flavonoidoknak vitaminhatást tulajdonítottak. A kutatások kezdetén egy korábban ismeretlen szerkezetű anyagot kerestek, amelyről feltételezték, hogy az érfalak áteresztőképességét (permeabilitását) csökkenti, ezért P-vitaminnak nevezték el. Szent-Györgyi ugyanis úgy vélte, hogy ha a szervezetben P-vitamin hiány alakul ki, akkor a hajszálerek permeabilitiása jelentősen megnő, ami vérzéses tünetekkel jár. Így tehát kutatni kezdték ezt az ismeretlen vegyületet a citromban és hamarosan sikerült 2 gramm sárga kristályos anyagot kinyerni (75 liter citromléből). Az anyag szerkezetének tanulmányozásával jöttek rá arra, hogy nem egy vegyületről, hanem két ismert flavonoid keverékéről van szó.

Vitaminok-e a flavonoidok?

Bár Szent-Györgyi Albert a P-vitamin után kutatott, amikor flavonoidokra lelt, a flavonoidokról később bebizonyosodott, hogy nincs vitamin funkciójuk, nem képesek vitaminhiányos állapotok gyógyítására. Bár a flavonoidok és a C-vitamin közt van szingergista (egymás biológiai hatását segítő) hatás, mivel a flavonoidok antioxidáns hatásuk révén megakadályozzák a C-vitamin túlságosan gyors oxidációját, a flavonoidok önmagukban nem tekinthetők vitaminoknak. A flavonoidok közül a rutint hajszálérvédő hatása miatt napjainkban is alkalmazzák – sokszor C-vitaminnal kombinálva – gyógyászati célra, leggyakrabban krónikus vénás elégtelenség (visszérbetegség) és aranyér esetén.

Lehet-e a flavonoidok hatásáról általánosságban beszélni?

Nem. Ezek az anyagok változatos biológiai aktivitással rendelkező sokféle szerkezetű vegyületek. A flavonoidok közül sok vegyületnek igazolták már a biológiai aktivitását. Közös tulajdonságuk az antioxidáns hatás, de számos flavonoid rendelkezik egyéb hatással is. Van köztük gyulladásgátló, szorongásoldó, nyugtató, epetermelést serkentő, májvédő, görcsoldó vagy éppen koleszterinszint csökkentő hatású anyag is.

Szükségünk van-e flavonoidokra?

Az egészségesünk megőrzése érdekében igen.

Milyen formában biztosíthatjuk szervezetünk flavonoid ellátását?

Az emberi szervezet nem képes flavonoidokat előállítani, ugyanakkor az egészségünk megőrzéséhez szükséges mennyiségű és minőségű flavonoidokhoz a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként, zöldségek, gyümölcsök elfogyasztásával hozzájutunk.

Tehát a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztással biztosíthatjuk szerveztünk flavonoid szükségletét?

Igen!

Vannak-e olyan állapotok, betegségek, amikor indokolt lehet a specifikus flavonoid bevitel?

A visszérbetegség és aranyér esetén a hajszálerek áteresztőképességének és törékenységének a mérséklésére flavonoid (pl. rutin, diozmin, heszperidin) tartalmú készítményeket belsőleg és külsőleg egyaránt lehet alkalmazni. A máriatövis májvédő hatóanyagai a flavonoidok egy különleges szerkezetű és hatású csoportját alkotják. A házilag készített máriatövis tea azonban nem rendelkezik májvédő hatással, mivel a termés hatóanyagai vízben nem oldódnak. A különféle okokból kialakult májkárosodás kezelésére csak a megfelelően előállított, standardizált kivonatot tartalmazó gyári készítmények alkalmazhatók. Kifejezetten flavonoidokat tartalmazó készítmények más betegség kezelésére kellő tudományos bizonyítékok hiányában nem ajánlhatók.

Akkor a flavonoidok más előnyös hatását nem is használjuk ki?

milk-thistle-2503084_960_720A mindennapjaink során használt gyógynövények, teakeverékek számos különféle hatású flavonoidot tartalmaznak, amelyek kedvező hatásaikkal hozzájárulnak az egészségünk megőrzéséhez és a betegségek kezeléséhez. Például a kamilla, a golgotavirág és a macskagyökér nyugtató hatásában is szerepet játszanak különböző flavonoidok. Továbbá újabb kutatások feltételezik, hogy az orbáncfű depresszióellenes hatásának kialakításában is részt vesznek a növényben nagy mennyiségben előforduló flavonoidok. A keserű narancsban található keserű ízű flavonoidok étvágyfokozó hatással rendelkeznek. Az édesgyökér és a kamilla egyes flavonoidjai simaizom-görcsoldó hatásúak. A borsosmenta epetermelést fokozó hatásához a növény flavonoid tartalomanyagai is hozzájárulnak.

Gyógyítják-e a rákot a flavonoidok?

A növényeknek, növényi hatóanyagoknak gyakran több pozitív hatást tulajdonítanak, mint amivel azok ténylegesen rendelkeznek, ez fordult elő a flavonoidokkal is. A különféle klinikai vizsgálatok összesítésével készített értékelések alapján az egészséges étrend részeként elfogyasztott flavonoidok csökkenthetik bizonyos daganat típusok előfordulását, azonban ezt a hatást nem lehet általánosítani mindenfajta tumoros elváltozásra. Továbbá sok vizsgálat során merült fel a kutatókban az a kérdés, hogy az egészséges életmódot folytató emberek esetén a daganatok előfordulásának mérséklődéséhez milyen mértékben járulnak hozzá az elfogyasztott flavonoidok. Bár számos tisztított flavonoid tumorellenes hatását tanulmányozzák világszerte, jelenleg még nem létezik flavonoid-típusú molekulát tartalmazó daganatellenes gyógyszer.

Tudományos segédmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

20 cikk

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top