Kamilla: egy növény, számtalan lehetőség

Az orvosi székfű, vagy másnéven kamilla azon gyógynövényeink egyike, amelyek használata széles körben elterjedt és kiállta az idők, illetve a tudomány próbáját is. Egy 2017-ben publikált vizsgálat azonban olyan alkalmazási lehetőségre derített fényt, melyre kevesen gondolnánk. A kamilla szezámolajjal készült kivonatát a tradicionális perzsa orvoslás hagyományosan migrénes fájdalmak enyhítésére használja. Az előbb említett kutatásban ennek a felhasználásnak a megalapozottságát vizsgálták.

A migrén egy lüktető, krónikus (visszatérő), és főként egyoldali fájdalommal járó roham. A lakosság 10–20%-t érinti, a nők körében gyakoribb. Két fő típusa az aurás és az aura nélküli migrén, melyek közül utóbbi a gyakoribb. Az aura több elemből áll, amelynek részeként jelentkezhet többek között látás- és beszédzavar, zsibbadás, izomgyengeség és egyensúlyvesztés is. A terápiában használt hatóanyagok (pl. triptánokat vagy szerotonin-receptor agonisták, ergot alkaloidok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők) nem biztosítanak tökéletes és azonnali megoldást minden beteg számára, ezért fontos új megközelítések és gyógymódok feltérképezése.

A fenti kutatás során arra keresték a választ, hogy a kamilla-illóolajat tartalmazó szezámolajos oleogél csökkentheti-e azon betegek panaszait, akiknél a migrént nem kíséri aura.

A vizsgálatban standardizált módszerrel készült a kamillaolaj, amelyből a betegek által kedvelt félszilárd, oleogél típusú készítményt fejlesztettek. Az illóolaj összetételét (kamazulén-, össz fenolosanyag- és polifenoltartalmát) műszeres analitikai mérésekkel meg.

A kutatásba 100, aura nélküli migrénnel küzdő, 18 és 65 év közötti beteget vontak, be akiknek több mint egy évvel a vizsgálat megkezdése előtt már voltak migrénes panaszaik. Kizártak azonban a neurológiai zavarokkal rendelkezőket és a pszichiátriai betegeket. A vizsgálatot keresztezett módon végezték, a betegeket véletlenszerűen csoportokba osztották, majd először a résztvevők fele valós készítményt, fele placebót kapott, majd egy kéthetes kimosási periódust követően megcserélték a csoportokat. A vizsgálat során sem a kutatók, sem a betegek nem tudták, hogy melyik csoportba kerültek. A migrénes roham kezdetekor a betegeknek 2 ml oleogélt kellett a homlok, a halánték és a fülek mögötti területek bőrébe bedörzsölni. A készítmény alkalmazása előtt, és az azt követő 24 órában kérdőíveket töltöttek ki, melyekben a fájdalom mértékével, és egyéb migrént kísérő tünetekkel kapcsolatban válaszoltak meg kérdéseket.

A kutatók azt találták, hogy a kamillás oleogél a placebóhoz képest szignifikánsan csökkentette a betegek fejfájását, hányingerét, foto-és fonofóbiáját is. Minden résztvevő kapott placebót és kamillaolaj tartalmú készítményt is, azaz nemcsak az egyes csoportok válaszait, hanem az egyes betegek által adott válaszokat is össze tudták hasonlítani.

A kedvező hatásért felelős lehet az illóolaj kamazulén-tartalma, és a kamilla fő flavonoidja, az apigenin is. Mindkét anyag csökkenti az értágítóhatású NO mennyiségét, ezentúl a flavonoidok gyulladáscsökkentő hatása is igazolt. A készítményben lévő szezámolaj nemcsak vivőanyag, hanem hatóanyagokat is tartalmaz, köztük telítetlen zsírsavakat és a gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatással rendelkező szezamint is.

A kamillás oleogél további előnye az alkalmazás módja. A tanulmány azt valószínűsíti, hogy a migrén kezelésében a bőrön keresztüli beviteli mód különösen előnyös lehet a homlok és halánték területein. Mivel az idegsejtek végződései a bőrben találhatók, a hatóanyag célba juttatása ebben az esetben gyorsabb lehet, mint szájon át történő bevitel esetén. Megemlítendő az is, hogy a migrén egyéb tünetei (pl. hányinger, hányás) miatt szintén nehézkes lehet a szájon át történő bevitel. A formula olajos karaktere segíti a bőrön való átjutást, míg a vivőanyagként használt szilícium-dioxid késlelteti a hatóanyag-leadást, ezáltal tartósabb hatást biztosít.

A nem aurás migrén terápiájában biztató eredményekkel szolgált a vizsgálat, így szükséges lenne a kutatást több beteg bevonásával is elvégezni, hogy megfelelő biztonsággal jelenthessük ki a hatásosságot és a biztonságosságot az adott célcsoportban.

Az eredeti cikk az alábbi linken érhető el.

gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet

12 cikk

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top