Goji bogyó, a kínai „szupergyümölcs”

Gyorsan tört be Magyarországra és lett közismert a szokatlan nevű apró, pirosló aszalt gyümölcs, a goji
bogyó és a belőle préselt gyümölcslé. Minden kétséget kizáróan, a goji bogyó egyike lett a szinte mindenre alkalmas újonnan kitalált gyümölcs-családnak, a „szupergyümölcsök”-nek, (amelyeket máskor „szuper ételek”-nek is neveznek) mint a noni, az akai, vagy a hazai fekete bogyósgyümölcsök. Ezeknek vagy a vitamintartalmát és a tápértékét deklarálják egészen kiemelkedőnek, vagy az egészségvédelemben és a betegségek leküzdésében fontosnak tartott más összetevőiket (antioxidánsok, karotinok, polifenolok) dícsérik. Így lesz hirtelen minden bajra, tápanyaghiányra megoldás.

Mi is az a goji bogyó?

A goji (Lycium barbarum) Ázsiában honos, de a Föld minden meleg, szubtrópusi területén – többek között
Közép- és Dél-Amerikában, Délkelet-Európában illetve Észak-Afrikában is – elterjedt, 1-3 m magasra
növő, lombhullató, fás szárú, cserjeszerű, évelő növény. A cserje ágai fiatalon egyenesek és felállóak, majd idősödve
ívesen lehajlóak, lehetnek tüskések vagy tüskementesek. Tarackszerű gyökereiről nagyon sok hajtást hoz. A termés élénk vörös színű, tojásdad alakú, 1-2 cm nagyságú, édeskés ízű, húsos bogyó. A növény hazánkban is régóta elterjedt. Az ország egyes területein régebben sövényként ültették. Rendkívüli ellenálló képességének köszönhetően egyre nagyobb területeket hódít meg. Elsősorban vasúti töltések, utak mentén és temetőkben gyakori, egyes helyeken az eredetileg ültetett csipkerózsát is kiszorítja természetes élőhelyéről. A növény népies elnevezései (pl. ördögcérna,
semfűsemfa, iszalag) is utalnak szívósságára, illetve habitusára.

Mire használják?

A hagyományos kínai orvoslásban a gyökér kérgét és termését egyaránt használják. Levelének és magjának alkalmazását is említi néhány orvosi könyv. Kínán kívül más ázsiai országokban, pl. Vietnámban, Koreában és Japánban is használják gyógyászati céllal. A növényről szóló feljegyzések egészen a Tang Dinasztiáig (i. sz. 1000-1400) vezethetők vissza. A bogyókat fogyasztják nyersen és szárított (aszalt) állapotban; isszák gyümölcsléként, borként vagy teaként. Készítenek belőle tinktúrát, port és tablettát. Az ajánlott napi adag a szárított bogyóból 5 és 15 g között változik. A tradicionális kínai orvoslás enyhe „Yin frissítőként” használja, amely javítja a máj, a vese és a
tüdő működését. A javallatok (amelyek a Yin erősítő hatásából erednek) közé tartozik a csökkent látásélesség,
terméketlenség, hasi fájdalom, száraz köhögés. kimerültség és fejfájás kezelése. A népi gyógyászatban a bogyókat a hosszú élet biztosítására és a korai őszülés ellenszereként is fogyasztják. Más források említik a bogyó felhasználását impotencia, szédülés, nagyothallás, fülzúgás, bőrkiütés, pikkelysömör, allergia és álmatlanság kezelésére. A felsorolásból látható, hogy sok kínai gyógynövényhez hasonlóan az ajánlások ebben az esetben is szerteágazóak, anélkül, hogy azokra elfogadható, tudományosan alátámasztott adatok lennének.

Mit tartalmaz a goji bogyó?

A termés poliszacharidokban gazdag (23%), emellett találhatók benne karotinoidok, flavonoidok, vitaminok, aminosavak és illóolaj,a magban pedig zsíros olaj, illetve szterolok. A termés C-vitamin tartalma 42 mg/100 g, ami a friss citromban találhatóhoz hasonló.

Milyen igazolt hatása van a goji bogyónak?

A goji termés hatására irányuló kutatások szinte kizárólag Kínából származnak és általában vizes kivonattal vagy többé-kevésbé tisztított poliszacharidot tartalmazó kivonatokkal történtek. Számos esetben vizsgálták a növény különféle tartalomanyagainak hatását is. Ezek a vegyületek különböző kémiai szerkezetűek, így az általuk kiváltott hatások is változatosak: a poliszacharidok immunstimuláló és antioxidáns, a karotinoidok glaukoma (zöld hályog) megelőző, a flavonoidok pedig szintén antioxidáns hatásúak. A növény kivonatát már humán vizsgálatokban is tesztelik, elsősorban az idős korral járó elváltozások és neurodegeneratív betegségek esetén, valamint a tumorterápiában, mint lehetséges adjuvánst.

Noha a növényt széleskörű kutatásnak vetették alá a lehetséges hatásmechanizmusok tisztázására, további vizsgálatok szükségesek, kiemelt figyelemmel az immunstimuláns, antioxidáns és neurodegeneratív hatásra, a Goji termékek alkalmazására vonatkozó bármilyen ajánlás előtt. Az eddig közölt humán vizsgálatok alapján ugyanis elmondható, hogy azok színvonala nem elégséges a klinikumban történő alkalmazás megkezdéséhez. A megbízható minőségű nyersanyag, a gyógyszeripari feltételek között történő feldolgozás, a termés, a koncentrátumok és a késztermékek reprodukálható minősége, és még nagyon sok tudományos bizonyíték szükséges ahhoz, hogy a goji bogyó Európa-szerte regisztrált gyógyszerré váljon. A rákellenes hatásra, illetve a cukorbetegség kezelésére irányuló ajánlások egyelőre megalapozatlanok.

További pozitív vizsgálati eredmények esetén, a növény terápiás alkalmazásánál fontos szempont lehet, hogy az évek óta tartó vizsgálatok és az évszázados népi felhasználás során mellékhatásokról, illetve toxicitásról nem számoltak be.

A cikk alapját képező eredeti közlemények:

Vasas A, Mócza I, Szendrei K
Goji bogyó, a kínai “szupergyümölcs”: reklámok és bizonyítékok I. rész
Gyógyszerészet 56 (3): 168-172 (2012)

Vasas A, Mócza I, Szendrei K
Goji bogyó, a kínai “szupergyümölcs”: reklámok és bizonyítékok II. rész
Gyógyszerészet 56 (4): 227-231 (2012)

Egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

1 cikk

Top