A marihuána fogyasztás fokozza a kreativitást?

Steve Jobs-ot saját bevallása szerint a marihuána és a hasis nyugodttá és kreatívvá tette. Sokan mások is egyetértenek ezzel az állítással. Például egy összefoglaló tanulmány alapján a használók több mint fele számolt be kreativitásnövekedésről marihuána-használatkor. Mese, placebó hatás vagy valós tudomány áll-e a kijelentés mögött? Talán közelebb kerülünk a válaszhoz a továbbiakban bemutatott kísérlet megismerése révén.

A kreativitást nehéz objektíven mérni, de néhány elemét górcső alá lehet venni. Különösen két kognitív folyamat, a divergens és a konvergens gondolkodás játszik fontos szerepet a kreativitásban. Előbbi az ötletelés, az úgynevezett brainstorming képessége. Az agy különböző lehetőségek megvizsgálásával, gyenge kapcsolódási pontokon keresztül új ötleteket gyárt. A konvergens gondolkodás ezzel szemben a kevésbé rendezett gondolatok között keres kapcsolatokat.

A két folyamatot összekötő kémiai vegyület a dopamin, amit gyakran a jutalmazó ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) megnevezéssel illetnek, habár több funkciója is van. Egy tanulmány szerint az alkalmi marihuána-fogyasztók körében a dopaminszint és a konvergens gondolkozás között fordított arányosság figyelhető meg, tehát minél nagyobb a dopaminaktivitás, annál jobban csökken a konvergens gondolkodás képessége. Mindeközben a divergens gondolkodással fordított U alakú korrelációban van a dopaminaktivitás. Azaz túl magas vagy a túl alacsony dopaminszint csökkenti a divergens gondolkodás képességét, míg a középtartományú dopaminszint fokozza.

A kannabisz fő pszichoaktív komponense a delta-9-tetrahidrocannabiol (THC, amely a dopamin felszabadulást serkenti az egy olyan részében az agynak (striatum), amely a kreatív képességekért (pl. írás) felelős. A krónikus marihuána-fogyasztás azonban csökkent dopaminaktivitáshoz vezethet, így a növény használata a divergens gondolkodást segítheti, míg a konvergenst nehezítheti.

A cikkünkben bemutatott vizsgálatban 54 egészséges, a húszas éveik elején járó fiatal hollandot vizsgáltak, akik rendszeresen, a kísérletet megelőző két évben hetente legalább négyszer fogyasztottak marihuánát.

A vizsgálatban résztvevőknek THC-t három különböző mennyiségben tartalmazó léggömbből kellett marihuánagőzöket inhalálniuk. Az alanyokat véletlenszerűen osztották csoportokba. Végül a ténylegesen felszívódott THC mennyiség becslés szerint 8 mg, 2 mg és 0 mg lehetett. A résztvevők és vizsgálatot végzők sem tudták, hogy melyik résztvevő milyen mennyiséget lélegezett be. A résztvevők hat perc eltelte után beszámoltak az érzéseikről, majd a belélegzés után 35 és 60 perccel is kaptak egy-egy 10 perces tesztet, és a tesztek után is megosztották érzéseiket.

Hogyan lehet mérni a kreativitást? Pszichológusok számos módszert dolgoztak ki, amelyek közül kettőt használtak a tanulmányban. Az AUT (Alternate Uses Test) a divergens gondolkodást méri. Ebben a vizsgálatban a tesztalanyoknak megadnak egy szót a háztartási eszközök köréből, majd annyiféle alkalmazási lehetőséget kell kitalálniuk adott idő alatt, ahányat csak tudnak. Például egy tollal nem csak írni lehet, hanem nyitva is lehet tartani egy ajtót vagy könyvjelzőként használni. A válaszokat két értékelő egymástól függetlenül pontozta négy szempont szerint: gördülékenység, eredetiség, rugalmasság és kidolgozottság.

A RAT (Remote Associates Task) teszt a konvergens gondolkodást méri. A részvevőknek három szót adnak meg, a feladatuk pedig az, hogy találjanak egy negyediket, ami összeköti őket. Mivel a RAT teszt válaszai objektívek, egyszerűbb pontozni, mint az AUT tesztet, hiszen itt csupán a helyes megoldásokat kell számolni.

A RAT teszt során sem a közepes, sem a magas dózist kapott tesztalanyok konvergens mentális képességei nem mutattak eltérést a placebó csoporthoz képest. Ez arra utal, hogy a marihuána THC koncentrációja nem befolyásolja a távoli asszociációkat a vizsgálati csoportban.

Az AUT négy alszempontja között sem volt különbség a közepes dózist inhalálók és a kontrollcsoport között. Azaz a közepes koncentrációnak nem volt hatása a divergens gondolkodásra. A magas dózisú csoport azonban az AUT mindhárom alkategóriájában egyaránt rosszabbul teljesített, mint a placebócsoport.

A résztvevők a kannabisz-fogyasztás előtt elvégzett tesztekben ugyanúgy teljesítettek, mint olyan emberek, akik egyáltalán nem álltak semmilyen drog befolyása alatt.

A vizsgálat tehát cáfolhatja a marihuána kreativitásfokozó hatására vonatkozó nézeteket. A vizsgálat eredményeinek kiterjeszthetőségét némileg korlátozza, hogy csupán rendszeres marihuána-fogyasztókat teszteltek. Másodszor mindössze két szemszögből vizsgálták a kreativitást, így ebből a vizsgálatból nem derül ki, hogy a művészi képességekre hogyan hat a kannabisz és a THC fogyasztás. Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy a placebócsoport és az alacsony dózisú THC-t inhaláló csoport között miért nem találtak különbséget az lehet, hogy a résztvevőkben már tolerancia alakult ki a THC-vel szemben. Így a hatáshoz magasabb dózisra lett volna szükség. A placebócsoport esetén lehetséges, hogy a dopamin-felszabadulás már a várakozás miatt megnövekedett (a belélegzett levegő szaga is íze megegyezett a marihuánát magas dózisban tartalmazó levegővel).

A marihuána nem rendszeres fogyasztók kreativitására gyakorolt hatásának felderítéséhez további kutatások szükségesek, mindenesetre a fenti, rendszeres fogyasztókon végzett vizsgálat eredményei a korábbi feltételezésekkel ellentétes, nem vár eredményt hoztak.

A kutatás angol nyelvű összefoglalója az alábbi linken érhető el.

gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet

5 cikk

Cimkék
Top